A Zhoriben indulása óta eltelt két hét egyik fontos tanulsága számunkra, hogy a lovári nyelv kapcsán a cigányság és a cigányokkal foglalkozók is kiemelik, hogy egy internetes (ráadásul un. webkettes) szolgáltatás megjelenése lovári nyelven történelmi jelentőségű is lehet. Ahogy meghatározó pillanatnak tekinthető Sója Miklós görögkatolikus lelkipásztor döntése a hetvenes évekből, hogy a hodászi cigányoknak anyanyelvükön tanította az Üdvözlégyet, talán ugyanúgy járulhat hozzá a cigány nyelv megőrzéséhez a Zhoriben.
Mikor először felmerült a lovári nyelvű társasági oldal indításának az ötlete, még nem tudtuk igazán mi az a lovári, hányféle cigány nyelv van, milyen arányban beszélik a nyelvet vagy nyelveket a romák és milyen problémák merülhetnek fel a lovárira való átültetés során. Szakértőkké persze pár hét alatt nem válhattunk, de összefoglalni már talán merhetjük a tanultakat.
Tudományos igénnyel írott definíció szerint
A lovári a magyarországi cigányok körében legelterjedtebb cigány (romani) nyelvjárás, mely az oláh cigány nyelvek csoportjába tartozik és becslések szerint a teljes magyarországi cigányság egynegyede ismeri, beszéli. [cigány nyelvjárások ábra, angolul, tudományosan] A legelterjedtebb nyelv a hazai cigányság körében nem meglepő módon a magyar. A cigány nyelv eredetét tekintve indo-európai nyelvcsaládhoz tartozó, legközelebb hozzá egyes indiai nyelvek állnak. A cigányok nem csak cigány nyelveket beszélnek. Egyes csoportok nyelvük alapjait elvesztve maradtak fenn azáltal, hogy más nyelvi rendszerre építve, csak egyes cigány eredetű kifejezéseket megőrizve éltek tovább (pl. Spanyolországban vagy a Kárpát medencében a Beás nyelvet beszélők). A lovári mellett Magyarországon is sokan beszélik a kárpáti cigány nyelvet és más nyelvjárások is fellelhetőek. A különböző cigány nyelvek beszélői bizonyos korlátok között értik egymást. A nyelvjárások gyakran nyelvtanilag és alap szókészletükben is nagyban hasonlítanak egymásra, a legfontosabb különbségek a helyi hatásokra átvett jövevényszavak tekintetében alakultak ki.
A lovári nyelv a magyar szempontjából nézve nagyrészt fonetikus, tehát a szavakat a leírtaknak megfelelően ejtjük ki (a legtöbb cigány nyelvjárás írásbeliségét a többségi nyelv határozta meg). A nyelvtani rendszer szerencsésen egyszerű és ezáltal könnyen tanulható, bár bizonyos kérdésekben igen kifinomult, a főnévragozás például nyolc esetet különböztet meg. A lovári nyelv tanulása az elmúlt években fellendült Magyarországon, mint ezt a nyelvvizsgázni készülők száma is jelzi. A tanulást magyar szempontból nem csak a Zhoriben.net használata, hanem közismert irodalmi művek lovári fordításának olvasása is segítheti [pl. Madách Imre: Le manusheski tragedija] A számos cigány nyelvjárás okán többször került már napirendre az egységes romani nyelv kialakítása, mivel

Egy egységes romani nyelv egy olyan kultúra túlélését segítheti, amely szerves része Európának

A Zhoriben egyelőre nem egységesített romani nyelven, hanem lovári nyelven érhető el (az angol, német, horvát, cseh és szlovák mellett). A fordítás törvényszerűen nyelvújítási kísérlet is, hiszen nem volt még példa ilyen típusú modern szöveg pragmatikus átültetésére. Ugyanakkor a Zhoriben várja azoknak a jelentkezését, akik más cigány nyelvjárásokra is le tudnák fordítani a szövegeket. A jelentkezők munkáját a Zhoriben a nyelvi állományok és egy fordító eszköz biztosításával tudja támogatni.

UPDATE 1.

Kiderült közben, hogy nem is jelent semmit igazán a zhoriben szó. Valószínűleg azért szerepel egy bizonyos cigány szótárban ez a szó, mert valóban előfordult már valamely balkáni nyelvjárásban, ugyanakkor a lovári nyelvjárásban pl. ilyen végződésű főnevek egyáltalán nincsenek.
Egyben az is kiderült, hogy az a megfogalmazás, hogy "lovári nyelven" teljesen helytelen, mivel mindig csak romani nyelvről beszélhetünk és annak nyelvjárásairól.
Harmadikként pedig azt kell beismernünk, hogy a Zhoriben nem magyar fonetikai szabályok szerinti átírásban készült, hanem angol fonetika szerintivel. Viszont már készül a magyar fonetikára épülő átirat.